2008. november 2., vasárnap

Magyaros étterem kifinomultan

Rézkakas Étterem



Lassan örök dilemmának is nevezhetnénk a következő szituációt: külföldi vendég érkezik, és szeretnénk bemutatni a magyar gasztronómiát - azaz gulyás, paprika tokaji cigányzene mulatozás stb. témakörön túl, egy kicsit a szofisztikáltabb, valós képet nyújtva vendégeinknek.
Természetesen jön a kérdés, hogy hova kéne vinni, ahol azért a benyomás racionális, nem túl-fuzionált, de nem is az a mulatós csülkös cupákos, és szinte biztos, hogy nem lesz semmiféle probléma az ételek minőségével se a kiszolgálással.



Az elmúlt évben háromszor esett a választás a Rézkakasra és minden egyes alkalommal a vendégeink jó élménnyel, mi meg elégedetten távoztunk az étteremből. Tehát ezen tapasztalatok után döntöttem úgy már régen megérdemelné, hogy megírjam a tapasztalataimat.
Két étlap van, egy magyaros, és egy nemzetközi-tehát nem kell feltétlenül magyar ételeket ennünk, ha már a fülünkön jön ki.
A konkurenciákkal szerintem össze nem hasonlítható (Búsuló Juhász, Mátyás Pince, Száz éves Étterem, Dio, Múzeum stb.) elegáns, konzervatív, visszafogott belvárosi hangulata van. A tányéroktól, a kiszolgálásig, de még a cigányzene is elegáns.
Az ételek minőségével eddig sosem volt probléma, ahogyan már ezt megjegyeztem, de a kiszolgálással sem pedig teltház volt minden egyes alkalommal.



A bor választék igényesen összeállított, rosszat választani róla nehezen lehet csak.
A toalettek is elegánsak, és ötletesek benne van erősen a legjobb 3 vendéglátó egységben található mellékhelységek listájában (Spoon,Tom George, Rézkakas).
A hab a tortán a konyak meggy, de az a konkrét kézműves vastag csokis, roppanós, aztán széjjelfolyós az elmaradhatatlan meggy flashel a végén, amit távozáskor kínálnak.



Két dolog volt, ami nem tetszett-1. nem vitatkozunk (a hülye vendéggel sem), hogy mi az aperitif ital meghatározása, 2. ha a vendég glutén érzékeny és ezt közli, akkor nem ajánljuk a pörköltet, amiről a rendelés alatt kiderül, hogy liszttel sűrítik…mert ugye a pörkölt, otthoni (normális) körülmények között nem lát lisztet, csak a tálalásnál nokedlinak álcázva maximum.


Előétel:

Pirított vargánya



Friss, pirított vargánya, minősége kitűnő, kicsit megpirítva…jó ahogy van. A pirítás kifejezetten magyar konyha-technológiai eljárás...egy jó téma az estéhez konyha-technológia.

Főétel



St. Jakab kagyló duett parajlevélen zöldséges hollandi kéreg alatt

Előételként szerepel, mennyiségre pont annyi is, de nagyon finom, és friss is volt.

Desszert:



Tokaji parfé, de már nem találtam az étlapon

Pedig nagyon-nagyon jó volt, meg is kóstoltam…pedig biztos volt cukor benne és mennyire magyar…ugye!

Cím:
Budapest, V. kerület, Veres Pálné u. 3. | Tel.: +36 1 318-0038
Nyitva: naponta 12-24

Nincsenek megjegyzések: