„Legyen Horváth kertben Budán!Szombat este fél nyolc után..."-de lennék
Olyan érzésem van, hogy a Tabáni Terasz tulajdonosai fel akarják ébreszteni azt a budai polgári és kulturális légkört, amely hajdan a Tabán városrészt át járta és ami az 1930-as években abba maradt a világégések miatt, aztán a mai napig tart.
Kívánom nekik, hogy sikerüljön a Tabánt a budapesti „ Montmartre"-á tenni megint. A Rácz, és a Rudas Fürdőt felújították, a Casino gyönyörű, talán a Várkertből is lesz valami lassacskán, és a levegőt szűrik nekünk a fák, és a budai vár és a Gellért hegy közül még a legválogatósabbak is megtalálhatják a nekik tetsző kilátást. Még a régi pincék aranykorára a Mayerffy pince emlékeztethetne minket, de a polgár társaink inkább szemetet tárolnak egyes részeiben. Ebből az idillből ha a fiatalság pörgésre vágyik, akkor 10 perc gyalog a belváros.
A legutóbbi aranykora a városrésznek XIX.-XX. század fordulóján volt, mikor is kerthelységek, szórakozóhelyek, éttermek várták a budapesti polgárokat. Nem nehéz elképzelnem, ahogy a szabadban a citrus és hárs fák alatt kora nyári délután virág és sütemény illat keveredésében a szépen felöltözött hölgyek, udvarias elegáns urakkal sétálnak, teáznak a tabáni fák alatt, nyugalomban,majd beülnek megpihenni egy kávéra.
Mikor a városrész bontásra került akkor olyan művészek emeltek szót a bontás ellen mint : Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő, Zórád Ernő.
Ma mért nincs Budapestnek egy olyan helye ahol zöldben, mégis a belvárostól 10 percre lehet vacsorázni, felolvasó estre menni vagy borkóstolásra?!Van, de nem fedeztük fel újra -ez a helyzet. Mennyivel jobb lenne egy felolvasóestet egy belső udvaron, vagy a szabadban hallgatni nem pedig pincékben és füstös kávézókban.
Az étterem címe I. kerület Apród utca 10.-de talán úgy mindenki jobban tudja ha úgy mondom, hogy az Aranyszarvassal szemben. Kicsit hálátlannak érzem magam, mert már rég kellett volna írnom erről az étteremről, ahova tulajdonképpen a legtöbbet járunk Pistámmal de hálátlan lustaság vagyok.
Voltam már télen, és voltam már nyáron és maga a hely mindkét évszakban tetszett. Az épület műemlék amiben kialakításra került az étterem, és van abban valami, hogy más 250 éves falak között ülni.
Nagyon hangulatosan lett az enteriőr kialakítva, a lehetőségeket kihasználva, szolidan, és elegánsan, de épp annyira, hogy mindenki jól érezhesse magát bármilyen alkalomhoz megfelelő lehet. Mint nő kicsi szexi fekete ruhához tudnám hasonlítani, ami minden alaklomra bevethető, nem sok, és nem kevés, viszont mindenki megőrül tőle. Ami nem tetszik az a toalett, de akárhányszor voltam a tisztasága kifogástalan volt.
A lényeg a harmónia-mert a hely úgy ahogy van a menü összeállításától a borokig összhangban van, és még a zene is kiváló.
Még friss az új étlap, de jól sikerült. Meg kell hogy jegyezzem én nem eszem édességet, (maximum cukor mentes fehérje szeletet, de ez titok) és tészta félét sehol, mert szénhidrát van benne, ami meg hizlal, és nem akarok hízni (de ez is titok).
Semmi gond nem volt ezzel a szokásommal, egészen az előző előtti sajttortáig-ott kezdődött az egész, és ott is folytatódott mert a sok-sok kérésre visszarakták az étlapra, és most valami….nagyon finom lett, de ezzel sajnos nincs befejezve a történet. Kitaláltak egy mangós fehér csokis mousse-t aminek eddig sose tudtam ellenállni, meg tejben sült kalácsot, amire a barack lekvár rá van karamellizálódva, és ugye a csokoládé torta. Természetesen a kedvenceimre már kidolgoztam egy kalória szegény cukor mentes változatot amit ehetek akármikor. Desszertben nagyon-nagyon erősek lettek. A favorit salátánk jelenleg a Bélszínsaláta (Cheddar sajttal, tortilla kosárban)-Pistám ezért képes másfél órát dugóban állni anélkül, hogy egy rossz szót mondana a forgalomra. Egész érdekes, mert a tortilla olajban van kisütve és abban kelleti magát a saláta a bélszíncsíkokkal. A Calvados mártásos királyrák fantasztikus volt ,de a mézes mustárban sült pulykanyárs is csodásan sikerült. Köretet nem szoktam enni, nem is ettem, de nagyon ínycsiklandóak…túlságosan is. A sajttál is kiváló-mennyiségileg is és minőségileg is."Az Egy sajt mindfelett":a tokajis kéksajt-sokszor gondolok erre a sajtra…talán túl sokszor is,- ahogy a száraz vörös borral keveredve új ízt teremt a számban. Olyan bársonyos élmény, ami sekélyes kis életemet bearanyozza, akárhányszor ott vagyok. A ház pezsgője és bora is nagyon ízlett.
Az ételek mennyisége szerintem megfelelő, bátran be lehet menni ebédelni, mert jól fog lakni mindenki.
A kiszolgálásra sem tudok igazán rosszat mondani, mert mindig kedvesek és segítőkészek voltak, nem éreztem egy bor ajánláskor sem, hogy le akarnának húzni minket, ha variáltam a körettel, akkor pofavágás nélkül, természetességgel segítettek és kihozták, és lehetséges apósom szerint én igazán variálós finnyás kislány vagyok, még hasonlított is valami félkegyelműhöz, de ebbe most nem mennék bele. A kiszolgálás és a türelem mégis rózsát terem-ez a rózsa a Tabáni terasz pincérnőijé és pincéreié, és persze nem utolsó sorban az üzlet vezetőjé.
A legjobb hely ha beszélgetni szeretnék a barátaimmal, ismerősökkel, mindennapokra, de ünnepekre is.
Kellemetlenül kezdem érezni magam, hogy ennyi jót írtam, de nem minden étteremből így kéne kijönnie az embernek és nem csak elsőre, de sokadszorra is?!Biztos van itt is megtörténik, hogy valami nem olyan, nem úgy sikerül, vagy rossz napja van a pincérnőnek, de ha valahova elmegyünk enni, akkor vagy ide vagy a Green Dor-ba indulunk el, mert ezeken a helyeken kedvesek, aranyosak, jó étel jó áron általában mindig van. Gratulálok így tovább.
Legközelebb majd a Green Dorról szeretnék írni.
Gourmandlizard
