2008. november 2., vasárnap

Gasztro-kommunizmus gyöngyszemei

Gasztro-kommunizmus



Emlékszem mikor gyerekkoromban a boltban robbantak a lejárt tejfölök, a zacskós tejben úszott a hűtő pult, friss áru mondhatni nem vagy alig volt, de zöldborsó konzervből annál több, és természetesen a kubai narancs egyenesen a Commandantétől , amit kristálycukorba kellett mártogatni, hogy ehető legyen. Természetesen gyerekként tetszett, hogy végre ehetek cukrot és milyen szépen ropog a fogam alatt.
A bélszínroló aminek se rolóhoz, se a bélszínhez köze sosem volt-szerintem innen vette az ihletet sok étterem mikor divatosan elnevezték az ételeiket.
A legjobban a pizzát szerettem, ami egy fehér nyúlós tésztájú édes paradicsom szósszal ellátott mélyhűtött termék volt, ami aztán a nagy sikerre való tekintettel megjelent sajtos és húsos verzióban is, bár különbség csak annyi volt, hogy a húsoson kevés sajt volt, vagy nem volt.
Édességek terén is el voltunk látva : Melba kocka, Duna kavics, Francia drazsé, Macska nyelv, nyalóka, és Túró-Rudi nem utolsó sorban. Nagy fogyasztója voltam az előbbinek, csak egyszer zöld volt a túró belül lehettem kb. 5 éves, és azóta sem eszem, de veszem.
Mindig jókedvre derítenek ezek az emlékek gyerekkoromból. Arról nem beszélve, hogy természetesen jó termékek is voltak sőt jobbak is mint manapság.
Aztán a sok tanulásban (államvizsga, szakdolgozat, TDK, meg felkészítő előadások stb.) teljesen pihentté vált agyam azt mondta, hogy renoválni kéne ezt a Túró-Rudi projektet. Elolvastam minden rendelkezésre álló irodalmat pl. itt:
Aztán már neki is álltam a vad kapitalista torta változatnak pihenés gyanánt…de születésnapra készült (38).



Túrórudi Vad-Kapitalista értelmezésben

50dkg ricotta
50dkg krémsajt
1 tejföl
1,5 dl narancslé
6 lap zselatin
20 dkg 80%-os csoki
10 dkg vaj szeletekre vágva
vanilia aroma
citrom aroma
édesítőszer


A csokit összetöröm, és a vajjal együtt beteszem a 150 fokos sütőbe megolvadni. A szobahőmérsékletű tejfölt, krémsajtot, és a ricottát simára keverem édesítőszerrel és az aromákkal egy erre alkalmas „foodprocesszorral”. A narancslevet és a zselatint kis lábosban melegítve feloldom és hozzáöntöm a krémhez, majd tovább folytatom a „foodprocesszor” üzemeltetését egészen addig amíg teljesen homogénné válik a krém. Közben a csoki szépen megolvad, és összekeverem, hogy szép sima fényes olvadt csokit kapjak. Szilikon formába a következőképp teszem a két féle hozzávalót (csoki-ricottás krém):a ricottás krémből egy merőkanálnyit teszek a forma aljára aztán egy kisebb merőkanálnyi csoki aztán erre egy réteg krém, aztán csoki, amíg el nem fogy az alapanyag. A torta tetejét márványosra csináltam egy fondü villa segítségével. A hűtőbe teszem, és kb. 2 óra alatt tökéletes állagú lesz.
Nagy sikere volt, elkészíteni meg még annál is egyszerűbb, gyorsabb és tisztább.


MGL

Nincsenek megjegyzések: